Tények, érdekességek az anakondákkal kapcsolatban

A venezuelai Llanos-mocsárban található a Föld egyik legkiterjedtebb vizes terület-komplexuma, ahol a vízi világ és a szárazföldek egymásba gabalyodó hálózata lélegzetelállító ökológiai rendszert hozott létre.

A Llanos-mocsár kétarcú élőhely: az év egyik felében víz borítja a vidéket, a másik felében pedig porzik minden a szárazságtól.

A Llanos-mocsárban viszonylag könnyű anakondát találni, mert a száraz évszakban, amikor a víz visszahúzódik, az addig nagy területen szétszóródott kígyók a nedvesen maradt helyekre sereglenek.

Testtömegét tekintve a dél-amerikai anakonda a világ legnagyobb kígyója. A kifejlett nőstények hossza elérheti a 6 métert, súlya pedig a 100 kilogrammot. Testük átmérője 30 centiméter is lehet.

Mint minden kígyófaj, az anakondák is változó testhőmérsékletű állatok.

Az anakondák nem rendelkeznek méreggel, áldozataikat testük szorításával fojtják meg.

Az anakondák a kisebb madaraktól a kajmánokig, a szarvasokig és a kapibarákig sokféle zsákmányállatot elfogyasztanak. A közelharc során ritkán maradnak alul, ám az éles karmok és a hegyes fogak nehezen gyógyuló, könnyen elfertőződő sebeket ejthetnek rajtuk.

Az anakonda megjelenése az őt észrevevő madarak körében nagy kárálást és rikácsolást vált ki. A madarak „csúfolódó" viselkedése nem ritka jelenség, amikor potenciális veszéllyel állnak szemben.

Ellentétben a legtöbb ragadozóval, melyek húscafatokat tépnek ki a zsákmányból és megrágják azokat, a kígyóknak nincsenek végtagjaik, vagy rágó fogaik, ezért zsákmányukat egyben nyelik le.

Az anakondák addig szorítják prédájukat, amíg a szívük meg nem áll. A teknősök esetében azonban ez a technika a kemény páncél miatt nem űködik, ezért őket vízbe fojtják.

Amikor a kígyó nyelni kezdi zsákmányát, nagyon kiszolgáltatottá válik, hisz egyetlen fegyverét, a száját, a nyelés foglalja le.

A kígyók és a gyíkok a szagérzékelés különleges módját fejlesztették ki. Környezetük szagmolekuláit a nyelvükkel gyűjtik össze, s ezek üzenetét az ún. Jacobson-szerv segítségével továbbítják az agy felé. A kígyó tehát félelmetesnek ható nyelvöltögetésével nem fenyeget, hanem környezete szagösszetételét szkenneli.

Párzás során a nőstény anakonda kifekszik a sekély vízbe, ahol egyszerre több hím öleli körbe a testével. Az udvarlás és a rivalizálás hetekig eltarthat; eme hosszú időszak alatt a résztvevők nem táplálkoznak, minden erejükkel csak a párosodásra koncentrálnak.

A vemhesség hét hónapja alatt a nőstény nem táplálkozik, mert a vadászat túlságosan kiszolgáltatottá teszi a ragadozókkal szemben - ezért ahhoz, hogy egészséges bébiket hozzon a világra, elegendő zsírtartalékokkal kell rendelkeznie.

Az anya a tojásokat nem rakja le, hanem a petevezetékben hordja ki az utódokat, egy kezdetleges méhlepényszerű képleten keresztül látva el őket táplálékkal. A fiatalok egy vékony hártyában, a születéskor felszakadó magzatburokban fejlődnek ki a nőstényben.

A megszülető kis anakondák hossza több mint 60 centiméter. Szüleik nem gondoskodnak róluk, hisz születésüktől fogva tudnak úszni, és rendelkeznek a túléléshez szükséges képességekkel.

Míg a kifejlett anakondáknak gyakorlatilag nincsenek ellenségeik, az újszülöttekre a kajmánoktól a madarakon át a jaguárig számtalan ellenség leselkedik.

Egy jól megtermett anakonda befogásához legalább két ember kell. Dr. Jesus Rivas, a film hüllőkutatója szerint ha valaki egyedül próbálkozna, hamar bajba kerülne.

Dr. Jesus Rivas és segítői sajátos módszert fejlesztettek ki a vizsgálatra befogott anakondák ideiglenes ártalmatlanítására: szájkosárként szolgáló zoknit húznak a fejére, melyet az orránál és az álkapcsa mögött körbetekernek ragasztószalaggal - elmondásuk szerint ez megakadályozza a harapásban, és nagymértékben meg is nyuszik tőle.

A rádiónyomkövetők nagy segítséget jelentenek a biológusok számára, segítségükkel a legrejtettebb életmódú állatokat is képesek követni, akár nehéz terepen is.

A kígyók egyedülálló anatómiája nem teszi lehetővé, hogy rádiós nyomkövetőket helyezzenek el testükön (pl. nyakörv segítségével), ezért az apró berendezést lenyeletik velük. Hogy ez a kényes művelet miként zajlik, milyen eredményt hoz, és hogy hogy lehet befogni egy hatméteres, közel egymázsás kígyót, sok más érdekesség mellett kiderül az Anakonda: a kígyók királynője című filmből!