A Fehér Kígyó története

A Nyugati-tó (Xi hu) a Kína keleti részén fekvő Zhejiang tartomány Hangzhou városában található. A tó rendkívüli szépsége miatt számos turistát vonz. A XIV. századi híres itáliai utazó, Marco Polo is járt állítólag itt. A szépséges Nyugati-tó mellett szinte a paradicsomban érezte magát.

 

A tó a város nyugati részén fekszik, ezért nevezik Nyugati-tónak. A Nyugati-tóról szóló egyik mese szerint a tó valaha csillogó ékszer volt a mennyországban, de onnan a földre esett és tóvá változott. Ezt persze nem szabad elhinni, mert valójában a Qiantang folyó holtágai által három oldalról dombokkal körülvett tengerszem. A holtágak keretezte két töltést két híres kínai költőről, Su Dongpóról és Bai Juyiről nevezték el. Innen ered a Bai-töltés (Baidi), és a Su-töltés (Sudi) elnevezés. A két csodálatos szépségű töltés zöld selyemszalagnak tűnik a dombokról nézve. A tó szépsége megihlette a Tang-dinasztia nagy költőjét, Bai Juyit és a Song-dinasztia nagy költőjét, Su Dongpót is. Mindkét költő elragadtatottan ecseteli a tó szépségét.

 

Bai Juyit a tó szépsége annyira rabul ejtette, hogy sokáig nem volt képes elhagyni Hangzhout. Su Dongpo pedig egy ókori kínai szépséghez, Xi Shihez hasonlítja.

 

A tóról számos mese szól, ezek közül a legnépszerűbb a „Mese a Duanqiao hídról", vagy más néven „A fehér kígyó története" (Bai she zhuan). A mese egy fehér kígyóról szól, aki ezer évig kígyóként élt, majd utána csodálatos szépségű, fehér ruhás nő lett belőle. A mese másik főszereplője egy fekete kígyó, aki ötszáz évig élt kígyóként a földön, majd életerős, Xiao Qing nevű lány lett belőle. Egyszer a két lány együtt sétált a tónál, és amikor elértek a Duanqiao hídhoz, a Fehér ruhás kisasszony meglátott egy jóképű fiút, Xu Xiant, és legott belészeretett. Xiao Qing esőt varázsolt, hogy Xu Xian a segítségükre siessen az esernyőjével. Xu Xian az esőben álldogált, és amikor meglátta őt a Fehér ruhás kisasszony, még jobban belészeretett. A fiú is szerelmes lett a Fehér ruhás kisasszonyba. Xiao Qing segédletével a két fiatal összeházasodott. Ezután a Nyugati-tó partján épített házukban gyógyítgatták a beteg embereket messze földön híres gyógyfüveikkel. A helyiek nagyon kedvelték őket. Csakhogy egyszer egy szerzetes elmondta Xu Xiannek, hogy a Fehér ruhás nő valójában egy fehér kígyó, és ha nem hiszi, akkor maga is megbizonyosodhat felőle. A szerzetes, Fa Hai kioktatta Xu Xiant, hogy itasson a Fehér ruhás nővel rizspálinkát.

 

Amikor a várandós Fehér ruhás nő megitta a rizspálinkát, azon nyomban visszaváltozott fehér kígyóvá. Xu Xuan ennek láttán félelmében szörnyethalt. A Fehér kígyó azonnal útnak indult, hogy olyan gyógyfüvet keressen, amivel életre kelthetné szerelmét. Elment a Kunlun-hegyre, hogy onnan ellopja azt a csodatévő varázsfüvet, amellyel életre tudja kelteni Xu Xuant. A csodatevő varázsfüvet őrző szellemmel olyan hősiesen harcolt, hogy azt meghatotta a lány bátorsága, és végül nekiajándékozta a varázsfüvet. A varázsfű segítségével Xu Xuan életre kelt, és ezután még jobban szerette a Fehér ruhás nőt. De a szerzetes, Fa Hai ebbe nem nyugodott bele, és mindenképpen szét akarta választani a fiatalokat, ezért Xu Xiant a Jin kolostorba záratta.

 

A Fehér ruhás nő és Xiao Qing a shui nemzetség katonáival megtámadták a kolostort, hogy kiszabadítsák Xu Xiant. A katonák vizesárokkal vették körül a kolostort. A Fehér ruhás nő az ütközet alatt adott életet gyermekének, így nem lehetett segítségére varázserejével Xu Xuannek, akit ezért csak Xiao Qing varázslatával sikerült megszöktetni.

 

A gonosz szerzetes, Fa Hai követte a menekülő szerelmeseket, és a Nyugati-tó melletti Duanqiao hídnál utolérte őket. A szerzetes ekkor fondorlattal megölte a Fehér ruhás nőt, majd a Nyugati-tó partján lévő Leifeng-pagoda alá temette, és megátkozta, hogy csak akkor szabadulhat onnan, ha ledől a pagoda, vagy kiszárad a Nyugati-tó. Évek múltán Xiao Qing visszatért és legyőzte a gonosz szerzetest, majd kiszárította a Nyugati-tavat, ledöntötte a pagodát, és kiszabadította barátnőjét.