Érdekességek : Tények, érdekességek a világ leghalálosabb kígyóiról |
Tények, érdekességek a világ leghalálosabb kígyóiról
Tudtad, hogy a zöld anakonda a Föld leghatalmasabb kígyói közé tartozik? Hossza a városi buszokéval vetekszik, s annyit nyom, mint két felnőtt ember. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket olvashatsz, ha a tovább gombra kattintasz.
A Schlegel-lándzsakígyó a szemei felett található felhajlott pikkelyekről kapta az angol nevét (Eyelash Palm Pit Viper). A kígyó eme testi sajátságának valószínűleg a rejtőzködésben van szerepe.
A tigrissikló hossza mindössze 60 centiméter, de amit kis méretével elmulaszt, bőven pótolja mérge segítségével.
A sziklapiton egy hatalmas, szinte kivédhetetlen támadású kígyó, melynek a tömege a 135 kilogrammot, hossza pedig a hat métert is elérheti. Támadáskor elsősorban az izmait hívja segítségül.
A hírhedt fekete bamba akár öt méteres másodpercenkénti sebességgel is képes siklani - gyorsabban, mint ahogy egy ember fut.
A fekete mamba mérge 20 perc alatt képes végezni a megmart áldozattal.
A zöld anakonda a Föld leghatalmasabb kígyói közé tartozik. Hossza a városi buszokéval vetekszik, s annyit nyom, mint két felnőtt ember.
A fehérajkú bambuszviperák villás nyelvéről az illatmolekulák a szájpadláson található Jacobson-szervbe jutnak, mely azonnal riadóztaja az állat agyát, ha potenciális zsákmány van a közelben.
Bár Ausztráliában körülbelül ötven mérgeskígyófaj él, a kígyómarások 80 százaléka egyetlen fajtól, a textilmintás barnakígyótól származik.
A vízi mokasszinkígyó (más néven halászvipera) mérge olyan erős, hogy az áldozat szöveteit a szó szoros értelmében feloldja - a zsákmányt a mokasszinkígyó mondhatni „élve megemészti".
A boomslang szemei egymás közvetlen közelében ülnek a fej elülső részén, így az állat három dimenzióban látja a világot.
A nagy tengerikígyó az óceánok egyik legerősebb mérgű kígyófaja.
A szalagos köpködő kobrát különleges önvédelmi fegyverrel szerelte fel a természet: halálos köpetét akár két és fél méteres távolságba is képes eljuttatni.
Az arizonai korallkígyók, ha veszély fenyegeti őket, összetekeredve elrejtik a fejüket, s megtévesztésül a farkukat fordítják az ellenség felé, afféle „ál-fej" gyanánt.
Az arizonai korallkígyó - idegrendszerre ható - mérge olyan erős, hogy egy század teáskanálnyi is elég belőle az áldozat megöléséhez.
A halálkígyó élénk színekben pompázó farka segítségével csalogatja magához zsákmányait.
A tajpánok mérge a legerősebb a szárazföldi kígyók között - egy cseppnyi belőle ezer egér elpusztításához elegendő.
Öt és fél méteres hosszával a királykobra a leghosszabb mérgeskígyó a Földön.
A királykobra egyetlen harapással akár negyed pálinkáspohárnyi mérget is képes áldozatába fecskendezni - ez a dózis egy emberrel néhány perc, egy elefánttal néhány óra alatt végez.
Az ugró lándzsakígyók atlétikai képességei kuriózumszámba mennek a kígyók világában: egyetlen ugrással fél testhosszuknak megfelelő távolságot is képesek megtenni.
A sárgahasú tengerikígyó akár 90 percig is a víz alatt képes maradni egyhuzamban.
A déli préricsörgőkígyó elsősorban a vadászatokra tartogatja a mérgét, a rá veszélyt jelentő állatokat a farkával ijeszti el.
A déli préricsörgőkígyó bámulatosan gyors: áldozatára akár 2,5 méteres másodpercenkénti sebességgel is képes lecsapni.
A hím pitonok hossza elérheti a tíz métert, tömege pedig egy jól megtermett emberét.
Mint minden piton, a kockás piton is lesből támad; megvárja, míg zsákmánya közel ér hozzá, majd rávetve magát rátekeredik a testére, s megfojtja.
|