Kígyó csillagkép
A Kígyó maga a Kígyótartó csillagképre (Ophiucus) van feltekeredve.
A Kígyó (latin: Serpens) egy csillagkép. Egyike azoknak a konstellációknak, amelyeket Ptolemaiosz görög természettudós az 1. században a csillagképek közé besorolt. A Kígyó az egyetlen olyan csillagkép, amely két darabból áll, ezek a Serpens Caput (A kígyó feje) és a Serpens Cauda (A kígyó farka). A Kígyó maga a Kígyótartó csillagképre (Ophiucus) van feltekeredve. Érdekessége, hogy a két rész egymással nem szomszédos, mégis egy csillagképet alkotnak.
Eredetileg a Kígyó és a Kígyótartó csillagképeket egyetlen konstellációnak vélték. A kígyótartó valószínűleg Aszklépiosz (latin nevén Aesculapius) volt, aki gyógyhatású készítményeket állított elő.
Kígyó feje:
Északi Korona
Ökörhajcsár
Szűz
Mérleg
Kígyótartó
Herkules
Kígyó farka:
Sas
Kígyótartó
Nyilas
Pajzs
α Serpentis - Unuk Elhaia (A kígyó nyaka): 2m,7-s, narancssárga színű óriáscsillag.
β Serpentis: egy kilenced- és egy tizedrendű komponensből álló kettőscsillag. Látcsövön egy hetedrendű csillag is látható a közelében, de fizikai kapcsolat nincs közöttük.
γ Serpentis: 3,5 magnitúdós fehér törpe.
δ1,2 Serpentis: egy 4m-s és egy 5m-s csillagból álló, kis távcsővel, erős nagyítással felbontható szoros pár.
θ Serpentis két fehér színű, negyed- és ötödrendű összetevőből álló kettőscsillag.
ν Serpentis: negyedrendű csillag 9 m-s kísérővel, már látcsővel is észlelhető.
|